1.0
Alkalmazási kör és magyarázat
1.1 Alkalmas autóipari kábelkötegekhez, dupla falú hőre zsugorodó csősorozat termékeihez.
1.2 Gépjármű kábelkötegeinél, csatlakozóvezetékeknél, vezetékeknél és vízálló végvezetékeknél a hőre zsugorodó cső specifikációi és méretei megfelelnek a lefedett terület minimális és maximális méreteinek referenciaértékeinek.
2.0
Használat és kiválasztás
2.1 A sorkapocs bekötésének rajza
2.2 A vezetékezési rajz
2.3 Használati és kiválasztási utasítások
2.3.1A csatlakozó fedett részének (krimpelés utáni) minimális és maximális kerülettartománya, a kábelátmérő minimális és maximális alkalmazható tartománya, valamint a kábelek száma alapján válassza ki a megfelelő méretű zsugorcsőt, a részletekért lásd az alábbi 1. táblázatot.
2.3.2Vegye figyelembe, hogy a különböző felhasználási környezetek és módszerek miatt az 1. táblázatban szereplő ajánlott megfeleltetési kapcsolatok és tartományok csak tájékoztató jellegűek; a megfelelő megfeleltetést a tényleges felhasználás és ellenőrzés alapján kell meghatározni, és adatbázis-összesítést kell létrehozni.
2.3.3Az 1. táblázatban található megfelelő összefüggésben az „Alkalmazási vezetékátmérő példa” megadja a minimális vagy maximális vezetékátmérőt, amely akkor alkalmazható, ha több azonos vezetékátmérőjű vezeték van. A tényleges alkalmazásban azonban több, különböző vezetékátmérőjű vezeték található a kábelköteg érintkezőjének egyik végén. Ekkor összehasonlíthatja az 1. táblázat „vezetékátmérők összege” oszlopát. A vezetékátmérők tényleges összegének a minimális és maximális vezetékátmérők összegének tartományán belül kell lennie, majd ellenőrizheti, hogy alkalmazható-e.
2.3.4A terminálok vagy vezetékek bekötése esetén figyelembe kell venni a megfelelő hőre zsugorodó cső alkalmazható kerületét vagy vezetékátmérő-tartományát, és képesnek kell lennie egyidejűleg lefedni a lefedett tárgy minimális és maximális méreteit (kerület vagy vezetékátmérő). Ellenkező esetben elsőbbséget kell élveznie más specifikációjú hőre zsugorodó csövek használatának, hogy kiderüljön, megfelelnek-e a használati követelményeknek; másodszor, a bekötési módszert úgy kell megtervezni és módosítani, hogy az egyidejűleg megfeleljen a követelményeknek; harmadszor, a maximális értéket nem teljesítő végekre fóliát vagy gumidarabokat kell felvinni, az egyik végére pedig minimális hőre zsugorodó csövet kell felhelyezni; végül pedig megfelelő hőre zsugorodó csőterméket vagy más vízszivárgás-tömítő megoldást kell testreszabni.
2.3.5A zsugorodó cső hosszát a tényleges alkalmazás védelmi hosszának megfelelően kell meghatározni. A vezeték átmérőjétől függően a csatlakozókábelezéshez általában használt zsugorodó cső hossza 25 mm ~ 50 mm, a vezetékezéshez használt zsugorodó cső hossza pedig 40 ~ 70 mm. A védőkábel szigeteléséhez használt zsugorodó cső ajánlott hossza 10 mm ~ 30 mm legyen, és a különböző specifikációk és méretek szerint kell kiválasztani. A részletekért lásd az alábbi 1. táblázatot. Minél hosszabb a védelmi hossz, annál jobb a vízálló tömítőhatás.
2.3.6Általában a csatlakozók krimpelése vagy a vezetékek krimpelése/hegesztése előtt először a zsugorcsövet kell a vezetékekre helyezni, kivéve a vízálló végű kábelezési módszert (azaz minden vezeték az egyik végén van, és a másik végén nincs aljzat vagy csatlakozó). A krimpelés után zsugorítógéppel, hőlégfúvóval vagy más speciális melegítési módszerrel végezzen zsugorodást a zsugorcső összezsugorodásához és rögzítéséhez a tervezett védőhelyzetben.
2.3.7A hőzsugorítás után, a tervezési vagy üzemeltetési követelményeknek megfelelően, vizuális ellenőrzéssel kell megerősíteni a munka minőségét. Például ellenőrizni kell az általános megjelenést olyan rendellenességek szempontjából, mint a kidudorodások, egyenetlen megjelenés (esetleg nem hőzsugorodott), aszimmetrikus védelem (elmozdult a pozíció), felületi sérülések stb. Ügyelni kell az áthidalások okozta alátámasztásokra és átszúrásokra; ellenőrizni kell mindkét véget: a burkolat tömör-e, a ragasztó túlfolyása és a tömítés a vezeték végén jó-e (általában 2~5 mm); a tömítésvédelem a csatlakozónál jó-e, és a ragasztó túlfolyása meghaladja-e a tervezés által előírt határértéket, különben befolyásolhatja az összeszerelést stb.
2.3.8Szükség esetén mintavételre van szükség a vízálló tömítés ellenőrzéséhez (speciális ellenőrző eszköz).
2.3.9Különleges emlékeztető: A fém csatlakozók hevítéskor gyorsan vezetik a hőt. A szigetelt vezetékekhez képest több hőt nyelnek el (azonos körülmények és időtartam mellett több hőt nyelnek el), gyorsan vezetik a hőt (hőveszteség), és sok hőt fogyasztanak a hevítési és zsugorodási műveletek során. A hő elméletileg viszonylag nagy.
2.3.10Nagy vezetékátmérők vagy nagyszámú kábel esetén, ha a zsugorodó cső olvadékragasztója önmagában nem elég a kábelek közötti rés kitöltéséhez, gumirészecskék (gyűrű alakú) vagy fólia (lemez alakú) használata ajánlott a vezetékek közötti ragasztó mennyiségének növelése érdekében, hogy a vízálló tömítőhatás biztosítva legyen. Ajánlott, hogy a zsugorodó cső mérete ≥14, a vezeték átmérője nagy, a kábelek száma pedig nagy (≥2) legyen, ahogy a 9., 10. és 11. ábra mutatja. Például egy 18.3 specifikációjú zsugorodó csőhöz, 8,0 mm vezetékátmérőhöz, 2 vezetékhez fólia vagy gumirészecskék hozzáadása szükséges; egy 5,0 mm vezetékátmérőhöz, 3 vezetékhez fólia vagy gumirészecskék hozzáadása szükséges.
2.4 A zsugorcső specifikációinak megfelelő csatlakozó- és vezetékátmérő-méretek kiválasztási táblázata (mértékegység: mm)
3.0
Hőzsugorító és zsugorító gép autóipari kábelkötegek zsugorcsöveihez
3.1 Lánctalpas típusú folyamatos működésű hőzsugorító gép
A gyakoriak közé tartoznak a TE (Tyco Electronics) M16B, M17 és M19 sorozatú zsugorító gépei, a Shanghai Rugang Automation TH801, TH802 sorozatú zsugorító gépei, valamint a Henan Tianhai saját gyártású zsugorító gépei, ahogyan az a 12. és 13. ábrán látható.
3.2 Átmenő hőzsugorító gép
Gyakoriak közé tartozik a TE (Tyco Electronics) RBK-ILS Processor MKIII hőzsugorító gépe, a Shanghai Rugang Automation TH8001-plus digitális hálózatba kapcsolt sorkapocsvezeték-hőzsugorító gépe, a TH80-OLE sorozatú online hőzsugorító gép stb., ahogyan az a 14., 15. és 16. ábrán látható.
3.3 Utasítások a hőzsugorítási műveletekhez
3.3.1A fenti típusú zsugorító gépek mind olyan zsugorító berendezések, amelyek bizonyos mennyiségű hőt adnak le a zsugorítandó összeszerelendő munkadarabra. Miután a szerelvényen lévő zsugorcső eléri a megfelelő hőmérséklet-emelkedést, a zsugorcső összezsugorodik, és a ragasztó megolvad. Szoros csomagolást, tömítést és vízelvezetést biztosít.
3.3.2Pontosabban, a hőzsugorodási folyamat valójában a zsugorcső felhelyezését jelenti az összeszerelt alkatrészre. A zsugorító gép melegítési körülményei között a zsugorcső eléri a zsugorodási hőmérsékletet, a zsugorcső összezsugorodik, és az olvadékragasztó eléri az olvadékfolyási hőmérsékletet. Az olvadékragasztó kitölti a réseket, és rátapad a bevont munkadarabra, ezáltal minőségi vízálló tömítést vagy szigetelő védő szerelvényalkatrészt hozva létre.
3.3.3A különböző típusú zsugorító gépek eltérő fűtési képességekkel rendelkeznek, azaz az egységnyi idő alatt a szerelt munkadarabra leadott hő mennyisége, vagyis a hőteljesítményük eltérő. Némelyik gyorsabb, némelyik lassabb, a zsugorítási művelet ideje eltérő lesz (a lánctalpas gép a sebességhez igazítja a fűtési időt), és a beállítandó berendezés hőmérséklete is eltérő lesz.
3.3.4Még az azonos modellű zsugorító gépek hőteljesítménye is eltérő lehet a berendezés fűtőtest-kimeneti értékének, a berendezés korának stb. eltérései miatt.
3.3.5A fenti zsugorító gépek beállított hőmérséklete általában 500°C és 600°C között van, megfelelő fűtési idővel párosítva (a lánctalpas gép a sebességgel állítja be a fűtési időt) a zsugorítási műveletek végrehajtásához.
3.3.6A zsugorító berendezés beállított hőmérséklete azonban nem tükrözi a zsugorcső által a felmelegítés után ténylegesen elért hőmérsékletet. Más szóval, a zsugorcsőnek és az összeszerelt munkadaraboknak nem kell elérniük a zsugorítógép által beállított több száz fokot. Általában 90°C és 150°C közötti hőmérséklet-emelkedést kell elérniük, mielőtt zsugoríthatók és vízzáró tömítésként funkcionálhatnak.
3.3.7A hőzsugorítási műveletekhez megfelelő folyamatfeltételeket kell kiválasztani a zsugorcső mérete, az anyag keménysége és puhasága, a bevont tárgy térfogat- és hőelnyelési jellemzői, a szerszámrögzítő térfogat- és hőelnyelési jellemzői, valamint a környezeti hőmérséklet alapján.
3.3.8Általában használhat hőmérőt, és azt a zsugorító berendezés üregébe vagy alagútjába helyezheti folyamatkörülmények között, és megfigyelheti a hőmérő által elért maximális hőmérsékletet valós időben, a hőzsugorító berendezés hőteljesítményének kalibrálásaként abban az időben. (Vegye figyelembe, hogy azonos hőzsugorítási folyamatkörülmények között a hőmérő fűtési hőmérséklet-emelkedése eltér a hőzsugorító szerelvény munkadarabjának fűtési hőmérséklet-emelkedésétől a melegítés utáni térfogatbeli és hőmérséklet-emelkedési hatékonyságbeli különbség miatt, így a hőmérő hőmérséklet-emelkedése... A mért hőmérséklet-emelkedés csak referenciaként szolgál a folyamatkörülmények kalibrálásához, és nem jelenti azt a hőmérséklet-emelkedést, amelyet a hőzsugorító szerelvény elér.)
3.3.9A hőmérő képei a 18. és 19. ábrán láthatók. Általában egy speciális hőmérséklet-érzékelőre van szükség.
Közzététel ideje: 2023. november 14.